Hollandia és Japán 2–2-es döntetlent játszott Arlingtonban, egy olyan csoportmeccsen, amely a második félidőben vált igazán nyílttá. A hollandok kétszer is vezetést szereztek, de Japán mindkét alkalommal visszajött, a hajrában pedig Daichi Kamada fejese döntetlenre mentette a találkozót. A pontvesztés a hollandoknak kellemetlenebb, Japánnak viszont értékes rajtot jelent egy nehéz csoportban.
Az első félidő visszafogottabb játékot hozott, kevés tiszta helyzettel. A fordulás után gyorsan megváltozott a mérkőzés ritmusa: Virgil van Dijk fejesével Hollandia szerzett vezetést, Japán azonban néhány percen belül válaszolt Keito Nakamura révén. A hollandok Crysencio Summerville találatával ismét előnybe kerültek, de a mérkőzés szerkezete ekkor sem vált teljesen egyirányúvá.
Kamada gólja nyitva hagyta a csoportot
Japán a hajrában nem esett szét, és ez volt a mérkőzés egyik kulcsa. A csapat nem csak védekezéssel próbálta túlélni a nyomást, hanem a pontrúgásokat és a széleken megnyíló területeket is kereste. Kamada 88. perc környéki fejese egy sarokrúgás után érkezett, és pontosan azt jelezte, hogy a japán válogatott képes fegyelmezetten kivárni a mérkőzés végét akkor is, amikor papíron erősebb ellenféllel szemben játszik.
Hollandia számára a döntetlen két szempontból is figyelmeztető. Egyrészt a csapat támadásban elég minőséget mutatott ahhoz, hogy megnyerje a meccset, másrészt kétszer sem tudta stabilan kezelni az előnyét. A középhátvédek és a középpálya közötti területben Japán többször is el tudta indítani a második hullámot, a pontrúgásoknál pedig a holland védelem nem volt elég határozott.
A csoport szempontjából a 2–2-es eredmény azonnal szorosabbá teszi a folytatást. Hollandia nem került bajba, de a következő mérkőzésén már kevesebb mozgástere lesz, mert a döntetlen után a továbbjutási számításokban minden újabb pontvesztés súlyosabbnak számít. Japán ezzel szemben olyan pontot szerzett, amely a végelszámolásnál akár továbbjutást érhet, különösen akkor, ha a következő fordulóban már győzelemmel tudja megtámasztani ezt az eredményt.
A japán teljesítmény azért is figyelemre méltó, mert a csapat nem egyszeri rohamokra építette a visszazárkózást. A labda nélküli munka, a második labdák összeszedése és a cserék utáni frissítés együtt tartotta életben a mérkőzést. Hollandia több poszton nagyobb egyéni minőséget tudott pályára küldeni, Japán viszont szervezettebben használta ki a hajrá fáradtabb periódusait.
Forrás: Associated Press, ESPN.
Kép: AT&T Stadium, Arlington, Michael Barera, CC BY-SA 4.0, Wikimedia Commons.
.jpg){kind=link}